2009. augusztus 25., kedd

Éjjel...

Éjjel mikor megérkeztem
poros cipőm, levetettem
beosontam lábujjhegyen
nehogy édes nagy zaj legyen!
Lassan kúsztam ágyadon
megpihentem válladon
a hold benézett az ablakon
fénye táncot járt az arcodon
becsukva huncut szemed, szád
egy picit tán megremeg karod
máris átölelt tenyered a hátamon
(titokban reméltem, hogy vársz nagyon)
súgtam halkan megjöttem: j
ó éjt szerelem tested válaszolt nekem
ajkad máris éreztem az ajkamon
s csak reggel vettem észre,
hogy megint csak álmodom
- de csuda jó- megfordulva,
aludtam hát tovább,
újra a másik oldalon

/Csak úgy/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkwithin

Related Posts with Thumbnails