2009. augusztus 2., vasárnap

Fenekelés története

Ókori római források szerint Görögországban a gyermektelen nők elmentek
az athéni Juno (Héra) templomba, hogy az ottani Pán papok kigyógyítsák
őket a meddőségből A nők a földre feküdtek, a papok pedig kecskebőrből
készült ostorral elverték őket. Arról nem szól a fáma, hogy a gyermekek
az ostor hatására jöttek-e a világra.


A rómaiak szintén lenyűgöző tradíciót gyakoroltak, annak érdekében, hogy
biztosítsák a leendő menyasszony termékenységét. A pucér fenekű lányt a
"sponsor" (egy tekintélyes férfi) térdére fektették, és cintányér-zene
kíséretében szíjjal fenekelték el.


Vergilius i.e. 50 körül a Lupercalia ünnepről számol be (február 15.),
amikor meztelen férfiak táncoltak az utcákon és a szembe jövő nőket
ostorozták.


A egyház a korbácsolás többféle típusát különböztette meg. A "superior"
büntetés a hát, míg az "inferior" büntetés a fenék verését jelentette.
A tapasztalatok alapján csak az utóbbit javasolták, mert az nem okozott
tartós sérülést. A papok gyakran alkalmazták a testi fenyítést, hogy a
hívők vezekelhessenek bűneikért. A gyónás után gyakori eljárás volt,
hogy a pap virgáccsal verte el a hölgy meztelen fenekét egy erre a célra
készített térdeplőn.

A "Poenitentiae medicamenta et mortificantionis amor" egy hosszú listát
tartalmazott a vétkekről és bűnökről, és az "ajánlott" fenyítéseket is
megadta. A pápa (I. Adorján, 772-795) betiltotta ezt a gyakorlatot, nem
túl nagy sikerrel: kb. ezer évvel később a 18. században egy ötvenéves
jezsuita pap bíróság elé került, mert a nála gyónó, huszas éveiben járó,
igen csinos apácát, Marie-Catherine Cadiere-t többször is elfenekelte.
(Bebizonyosodott a "verés" hatékonysága, mert a hölgy teherbe esett.)

Az a hiedelem, hogy a verés termékennyé teszi a nőket, a 16. században
még biztosan élt. Ekkor Franciaország aktuális trónörökösének felesége
gyermektelen volt. Úgy döntöttek, hogy a hercegnőt naponta fenekelésben
részesítik. A siker nem maradt el, a hercegnő teherbe esett, nyilván
azért, mert a fenekelést a trónörökös végezte, saját kezűleg.

Abban az időszakban az elfenekelés "divatba jött" a francia udvarban.
A nők gyakran kaptak nyilvánosan a meztelen fenekükre, a pucér alsótest
pedig nyilván elősegítette a gyakori gyermekáldást.

Az arisztokrácia legalább annyira élvezte a tenyér csattogását a női
fenekén, mint a papság. Medici Katalin például arról is híres volt,
hogy imádta nézni, amint egy női feneket elpaskolnak. Egy 1577-ben
tartott lakomán arra utasította az udvar legszebb hölgyeit, hogy
félmeztelenül szolgálják fel a vacsorát, közben tenyerével hatalmasakat
csapott a hölgyek hátsójára.

Forrás: Aghiru

10 megjegyzés:

  1. Ó ha egyszer egyetlen egyszer elfenekelne egy fele ennyire gyönyörű nő, nem rendelésre, csak úgy saját szórakoztatására, kéjvággyal telve. . . .

    VálaszTörlés
  2. Rendeld meg az univerzumtól és biztos megkapod! Szép álmokat!

    VálaszTörlés
  3. Az univerzum fordított szerepbe helyezett, holott nem azt kerestem. . . :)

    VálaszTörlés
  4. Nem értem, hogy mit akarsz mondani nekem. Elmeséled, hogy ez mit is jelent pontosan?

    VálaszTörlés
  5. Éveken át kerestem valakit, aki pénz nélkül, a bensejéből indíttatva, szívesen megteszi ezt nekem.
    Olyan hölgyre találtam, ki a saját gyönyörét keresve, velem fenekeltette el magát. . . .

    VálaszTörlés
  6. Jó annak, aki megtalálja, amit vagy akit keres. Klassz lehet, hogy egymásra találtatok!

    VálaszTörlés
  7. Várom az emailed és kérlek, fejtsd ki ezt bővebben!
    Szia,
    Bezga

    VálaszTörlés
  8. végigolvastam.

    Ez,hogy a gyermekáldást k5ik hozzá olyan 2értelmü dolog.

    Látszik,hogy elég régi hiedelem ...


    Bár az,hogy a gyónás után eltángálták,az nem vetekszik a paráznasággal? ráadásul templomba? :hmmm:


    Üdv Endre,Doroszló!

    P.s.: Még hallasz rólam ... :innocent:

    VálaszTörlés

Linkwithin

Related Posts with Thumbnails