2009. szeptember 24., csütörtök

Pillantásod belém forr....

Pillantásod belém forr
bennem sistereg
karoddal igézel
mit képzelni nem lehet
szád a számon
forró arany
szíved, lelked- varázsa van
és ha ez mind főlém borúl
ősi tűz mi felszabadúl
egeken hasító villám
mit lényed szabadít csak én rám
előszőr csak csendes patak
s csobog tiszta, kristály vize
amint halad úgy megdagad
s vízesés lesz egyszeribe
érintés, ölelés, mind oly csoda
mint messzíről jött vándornak
a hófehér szoba
s ki most nyitotta szemét
s még sosem látott szépet
s hirtelen erdők ,fák
és virágos rétek
S ki már kostólt mézet
tudja mit beszélek
csak becsukja szemét
s úgy lát mint,ahogy én- Téged.

/ Csak úgy/

2 megjegyzés:

Linkwithin

Related Posts with Thumbnails