2009. október 14., szerda

Vágy

Szólj még Te édes
hangod vérem átjárja.
Legyél Te szívemnek hárfája,
hagy fonódjon lelkemre dallamod
S míg pengeted, eléd tárom a holnapot
virágzó völgyeket, vad vízesések árját
lagúnák szerelmes ízét, rózsák nektárját
szirmokkal borítom édes arcodat
pengesd a húrokat, s táncom majd elragad.
A dallamok csapjanak fel a magas égig
minden csillagot, s a tejutat ölelve járjuk végig
elveszünk együtt, vad dzsungelek mélyén,
egymásban ébredünk Olümposz legszebb részén.
S ha kinyitod szemed, lásd itt vagyok,
kezemet nyújtom, szólj még Te édes
hisz itt tartom benne a holnapot
Vedd hát, ha gondolod!
( Csak úgy)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkwithin

Related Posts with Thumbnails