2010. január 6., szerda

Amilyennek látszunk, arról mindenki ítélhet, de amilyenek valójában vagyunk, arról senki sem!



A falról lejönnek a képek
Lassan elmúlnak az évek.
Mindenki rájött mi lesz majd.
S nézd hatalmas port kavart.
Elmegy minden mi eddig volt.
Emlékek,vágyak, érzések és tervek,
Már nem várnak tovább máshol, menedéket remélnek.
Most becsukódik az ajtó mi egykor nyitva ált.
S búsan mondod :Viszlát "legjobb" barát.=(

az utolsó nem ez volt ilyenek máskor is lesznek...
a pofonok minden esetben ugyanúgy esnek...
nem vagyok rád mérges csak magamra lehetek,
bár tudjuk mind a ketten erről nemigazán én tehetek...
bánom,mert veled együtt elúszott a bizalom...
Hogy még egy ilyen?Kösz nem,inkább kihagyom...
Hogy miért pont engem bánt és miért nem téged?
Ha komolyan ezt kérded akkor tényleg nem érted...
az ember néha sok sok dolgot másképp lát...
te csak egy haver vagy és nem egy igaz barát...=(


Tudjad, szíved és eszméleted minden erejével tudjad, hogy válságos pillanatokban
senkire nem lehet számítani. Nincs rokon, barát, kedves, akit igazán ismersz; a nagy pillanatban mindenki eldobja az álarcot, megmutatja a nyers önzést, s te egyedül maradsz,mikor legnagyobb szükséged lenne arra, hogy melletted álljon valaki, s egy jószóval, biztató tekintettel segítsen. Többet nem is vársz senkitől; de ezt sem kapod a veszélyben.Élj nyájasan és türelmesen az emberek között, de ne bízzál senkinek segítségében.Neveld magad magányossá és erőssé. Tudjad, hogy soha, senki nem segít. S ne sopánkodj ezen. Ember vagy, tehát nem várhatsz semmit az emberektől; s ez a természetes.

Hiányzol, mert szükségem lenne Rád. Hiányzol, ha itt lennél, nem akarnám, hogy elmenj. Beléd kapaszkodnék és sírva kérlelnélek: Ne hagyj itt!
Hiányzol. Elmondanék mindent. Nem tudom, honnan jön az érzés, mi történt...mit látok a szemedben. Szeretném hinni, hogy gondolsz rám. Te köszönsz először. Ma is. De nem emlékszem már az arcodra...féltem jobban megfigyelni. Túl közel voltál. Hiányzol. Jó lenne holnap is látni.

Miért olyanhoz vonzódom, akiről tudom, hogy nem jó? Erre pont tudom a választ. Mert reméled, hogy tévedsz, és mindig, amikor olyat csinál, ami nem jó, nem veszel róla tudomást, és mindig, amikor jó hozzád és meglep, akkor meggyőz arról, hogy tévedsz, amikor azt gondolod, hogy nem hozzád való.


1 megjegyzés:

  1. Ebben nincs igazad!!!

    Hogy senkire nem lehet szmítani a válságos pillanatokban. A barátokra lehet. Ha nem így lenne,most nem olvasnád ezeket a sorokat,s jómagam se tudtam volna elolvasni,s begépelni ide.


    Üdv Endre,Doroszló!

    P.s.: Még hallasz rólam ...

    VálaszTörlés

Linkwithin

Related Posts with Thumbnails